2011-03-30-10.08.38

A rejtélyes nattō

2011-03-30-10.08.38Bevezetés

A nattō (納豆) nevezetű nemzeti étel nagy népszerűségnek örvend Japánban, sokan gyakran reggelire fogyasztják rizzsel. Azonban a nattōval először találkozó külföldiek körében sokszor megoszlik a vélemény – ennek az ételnek ugyanis elég jellegzetes „illata” és íze van (amit egyébként szerintem meg lehet szokni). Természetesen léteznek japánok is, akik nem hajlandóak megenni.

De mi is ez az étel?

Gusztusos🙂

Bevezetésképp bemutatnám, hogy mit is takar: nyers szójabab egy baktériumfajjal megbombázva (bacillus natto), amelyik a szóján tenyészik. A kifejlett baktérium megpuhítja a babot, egyszersmind egy fura, nyúlós, ragadós, vastag pókhálószerű szövettel bevonja.

Érdekességként megemlíteném, hogy létezik nattō napja! A dátumot július 10-ére tették, mégpedig azért, mert a japán “hetes” (nana vagy shichi) és “tizes” (vagy jú) szavak összeadása pont kiadja a “nattōt”.

 

Története

Yayoi-korban

A földműveléses gazdálkodás a Jómon-kor (i.e. 14 évezred – i.e. 3. század) végén jelent meg Japánban a kontinens hatására. Az akkori mázatlan kerámiák hamar tönkrementek a hő hatására, ami a szójabab megfőzésében problémát jelentett. Így – az előfeltevések szerint – nagy az esélye annak, hogy a yayoi-kori (i.e. 3. – i.u. 3) emberek már aprították a szójababot a megfőzése előtt, hogy rövidebb legyen a főzési ideje. A baktériumok elszaporodásához szuper környezetet jelentettek az akkori gödörházak megfelelő páratartalma és hőmérséklete. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a padlót elfedő szalmaszőnyegre valahogy rákerült egy kis főtt szójabab, és egy napon erjesztett babbá, nattōvá vált.

Nattō

A nattō a japán történelem egyik híres korszakában, az Edo-korban (1603 – 1868) is nagy sikert aratott.   Olyannyira népszerűvé vált, hogy a japán reggelinél tipikus rizs, miso-leves és savanyúságok mellé is elkezdték fogyasztani.

Végül a XX. században egy tiszta tenyésztésből származó baktériumot felhasználva megtették az első lépést a higiénikus nattō-tenyésztés felé, és ezzel megalapozták a nattō mai stádiumát.

Jótékony hatása

Ilyen csomagolásban találhatók a japán élelmiszerboltokban

A nattō tartalmaz fehérjét, E-, B1-, B2-, C- és K2-vitaminokat, növényi rostokat, kalciumot, káliumot, nátriumot, illetve viszonylag magas a vastartalma. 100g natto esetén a szénhidráttartalom 9,8, ezzel szemben 100g csirkehúsé csak 0,9.

Póréhagymával, szárított algával

Mostanában a hagyományosan ismert jótékony hatásai mellett újabb tulajdonságokra derült fény, miszerint a nattō tartalmaz egy nattokináznak nevezett enzimet, ami enyhíti a trombózist, antimikrobiálisan hat, azaz a különböző betegségeket előidéző egyéb kórokozók ellen is hatásos. Elmondhatjuk, hogy egyre többen ismerik el a nattōt mint az egyik legegészségesebb japán ételt. Azonban még számos rejtély övezi az ételt, a további pozitív – például a rák elleni – hatásokért még most is folynak kutatások.

Mivel finom?

Sokan – akik már kóstolták ezt az ételt – fújonganak, másoknak viszont csorog a nyáluk a nattō szó hallatára… Ahány ember, annyi vélemény. Mégis fontosnak tartom bemutatni, hogy mivel érdemes fogyasztani, mert nem mindegy, hogy csak natúran esszük, vagy felturbózzuk mással.

Tojással

Általában karashival (a mustár egyik fajtájával) és póréhagymával szokás fogyasztani, de természetesen ennél több variáció is létezik: össze lehet keverni szójaszósszal, vagy hozzá lehet tenni myóga nevezetű japán gyömbért, szezámmagot, japán daikon retket, hagymát. Ezen kívül még lehet enni savanyú japán sárgabarackkal, almával, szárított algával, dióval, tojással, fokhagymával, uborkával, sajttal/majonézzel, és még tudnám sorolni.

Amit ajánlani tudok, az a karashi plusz a szójaszósz variáció. Ezzel megbombázva a rizst valami isteni, gazdag ízvilág érezhető a szánkban.

A nattō elkészítéséről ezen a linken olvashattok.

Forrás:

Képek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

This entry was written by bjuszti and published on 2013. április 27. at 8:51 du.. It’s filed under Zöldségek and tagged , , , , , , . Bookmark the permalink. Follow any comments here with the RSS feed for this post.

4 thoughts on “A rejtélyes nattō

  1. dajanachan on said:

    Háát nem túl bizalomgerjesztő a kinézete..😀
    De az tény, hogy néha a legundibb kaják a legfinomabbak🙂
    Köszi a cikket, egyszer lehet ráveszem magam, hogy megkóstoljam. ^^

  2. Én 2-szer pálfordultam a cikk olvasása közben😀 Úgy indultam neki, hogy elolvasom, de az hétszentség, hogy soha meg nem kóstolom!
    Aztán amikor eljutottam a “miért jó” részhez, ott tartottam, hogy “oké, tutira megkóstolom, hátha jó”…
    Végül amikor megláttam mellette a nyers tojást, visszatértem az eredeti verzióhoz xD

    Amúgy van valami, amire hasonlít az íze? Az a nyálkás cucc rajta nem undi, amikor eszi az ember?

    (A cikk szövegével kapcsolatban egy dolgot találtam furcsának: “enyhíti a trombózist” –> úgy érted, csökkenti a trombózis esélyét?)

    • bjuszti on said:

      Szia! Egyáltalán nem undi az a nyálkás cucc szerintem😀 Én nagyon szeretem, minél nyálkásabb annál könnyebb enni, mert jobb állaga lesz tőle, nem lesz olyan száraz.
      Nem tudom mihez lehetne hasonlítani az ízét. Ehhez hasonló ízű ételt még nem ettem.:D Elsőre kicsit furi (a szaga miatt is) de utána könnyen hozzászokik az ember…de persze vannak olyan japánok is, akik ki nem állhatják😦

      Egyébként köszi az észrevételt. Japánról fordítottam, és lehet, hogy nem volt egyértelmű. Úgy értettem, hogy csökkenti a trombózis kialakulásának esélyét.🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: