OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A szerencsesüti

Mindannyian ismerjük, sokan szeretjük is, de mit is tudunk róla?

… and I really did

Ha a szerencsesütit tartunk a kezünkben, nagy valószínűséggel a távol-keletre, és azon belül is Kínára gondolunk, persze csak addig amíg csomagolásától megfosztva és izgalomtól remegő kézzel kettétörve ki nem halásszuk a kis papírcsíkot. Pedig érdemes jobban elmerülni témában, és hogy neked – Kedvesolvasó ne kelljen, megteszem helyetted!

Egy régi legenda szerint, a mongol megszállás alatt álló Kínában, a rendszeres ellenőrzések és nagy távolságok miatt, a sütikben csempésztek üzeneteket a mongol uralom ellen lázadó helyiek. Ezek voltak a kínai „hold sütik” (月饼Yuèbǐng).

A legendáktól elrugaszkodva a tények talaján állva, és annak ellenére, hogy a szerencsesütihez a kínai éttermekben juthatunk hozzá legkönnyebben, származását tekintve, ez a különleges édesség eredetileg Japán.
A felkelő nap országában tsujiura senbei (辻占煎餅) és o-mikuji senbei (おみくじ煎餅) néven találkozhatunk velük. Egy 1878-as könyvben (Moshiogusa Kensei Kidan) olvashatjuk a tsujiura senbei elnevezést, és a képen felismerhetőek a kis hold, vagy „C” alakú sütik. Ez az első írott forrásunk a kis édességekről.

Tsujiura senbei

Az o-mikuji senbei elnevezést is érdemes górcső alá venni. Az o-mikuji a shinto szentélyekben egy kis összeg ellenében húzható szerencsehozó papírcsíkok neve. Kyotoban több száz ilyen templom van, rengeteg régóta fennálló szerencse sütit készítő és áruló üzlettel egyetemben. Különösen a Fushimi Inari nevű shinto templom mellett feltűnő a rengeteg. generációk óta szerencse sütivel foglalkozó családi sütödék sokasága.
Feltalálója valószínűleg egy Hagiwara Makoto (1854-1925) nevű Japánból Amerikába költözött építész, aki a san fransiscoi Golden Gate Park Japanese Tea Garden-jét tervezte és vezette haláláig. Amíg az eredeti receptben a tészta miso-t és szezámolajt is tartalmaz, a Makoto által először 1914-ben tea mellé felszolgált verzió ezek helyett vaníliát és vajat, ezért édes. Hagiwara sütije nagyon gyorsan rendkívüli népszerűségre tett szert, ezért nagy mennyiségben kezdte gyártatni őket. Hamarosan már a kínai és japán éttermekben is elérhető volt.
Pearl Harbor után, mikor az amerikai japánokat koncentrációs táborokba vitték, a kínai éttermeknek nem maradt konkurenciájuk, és a köztudatban ezért azóta is Kínával társítják az emberek.

Itt fontos megjegyezni, hogy létezik egy másik elmélet is a sütik eredetéről, melyben egy bizonyos David Jung – egy kínai bevándorló – mondja magáénak a szerencse süti feltalálását. Ő azt állítja 1918-ban a boltja előtt látott hajléktalanokat megsajnálva, nekik osztotta ingyen az édességet, melybe kis cetliket rakott, rajtuk bibliai idézetekkel.

A sütiből mára rengeteg fajtát találtak ki kreatív elmék, az elnevezést pedig sok egyéb – néha az eredetihez semmiben nem hasnlító süti is kölcsön vette.

A színesekA kis édes

Források:

Képek:

This entry was written by sethryel and published on 2013. május 17. at 12:26 de.. It’s filed under Aprósütemény, Édes süti, Egyéb and tagged , , , , , . Bookmark the permalink. Follow any comments here with the RSS feed for this post.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: